Bemutatkozás
Hiszem, hogy nincs rossz kutya - csak olyan, aki még várja, hogy a gazdája igazán megértse őt
Van egy japán szó, az Ikigai. Azt jelenti: az életed célja, a küldetésed. Számomra ez a kutyák és gazdik közötti harmónia megteremtése. Ma már boldogan mondhatom, hogy az életem e köré szerveződik.
Az Ikigai jelentésének négy alappillére van, amiből kettőt szeretnék kiemelni:
1. 
Amit szívből szeretek csinálni: szenvedéllyel és elhivatottsággal fordulok minden páros felé, és mindent megteszek annak érdekében, hogy kutya és gazdi megtalálja az utat egymás megértéshez.
2. 
Amivel jót teszek a világnak: Segítek feloldani a félreértéseket, amik feszültséget, esetleg csalódottságot okozhatnak a mindennapokban. Ez fakadhat a nem tiszta kommunikációból, és az értés hiányából. Ha rájövünk miért viselkedik úgy négylábú barátunk ahogy, akkor az segít az elfogadásban, amiből már lehet építkezni, az elvárásokkal ellentétben.
Sziasztok! Sós Dóri vagyok, a kutyusom pedig Edison – egy örökmozgó tacskókeverék, akit kétéves korában fogadtam örökbe.
Holisztikus szemléletű kutyaoktató és tanácsadóként azt vallom, hogy a kutyakiképzés nem a szigorról, a dominanciáról meg a parancsszavak hajtogatásáról szól, hanem arról, hogy megtanuljunk egymásra figyelni. Célom egy értő-érző kapcsolat kialakítása gazdi és kutyus között egy folyamatfókuszú tréninggel. Mitől holisztikus? Attól, hogy mindig a teljes egészt nézzük, a külső és belső körülményeket, a múltat és a jelent, amelyek kihatnak a gazdira és a kutyusra is.
Mielőtt Fejér megyébe költöztem, a budapesti Noé Állatotthonnal együttműködő Veled Megyek Program keretében önkéntes trénerként segítettem a menhelyi kutyusok felkészítését az új, gazdis életükre. Az eddigi ügyfeleim több mint fele mentett, örökbefogadott kutyus volt. Emellett szívügyem a speciális törődést igénylő társak támogatása is: örömmel dolgozom süket, látássérült, mozgásukban korlátozott, vagy mentális problémákkal küzdő kutyusokkal is. 
Ha úgy érzed bizalmat szavaznál nekem ezen a sokszor nehéz, de csodálatos úton, amely a pórázt odafigyeléssé változtatja, akkor a közös munkánk alapja mindig az öt legfontosabb hívószó lesz: türelem, kitartás, elfogadás, értés és érzés.
A munkám alapját a Láthatatlan Póráz Módszer & Program 8 hetes alapprogramja adja, amely a dominancia elvét elvetve egy értő-érző, kapcsolat- és folyamatfókuszú oktatást képvisel. A tréning során megtanuljuk az alapvető együttműködési és kontrollfeladatokat, valamint különféle szórakoztató aktivitásokkal bővítjük a palettát, amelyek egyben fejlesztik is a kutyus képességeit. A nyolchetes képzés során olyan életvezetési szabályokat alakítunk ki, amelyek a páros mindkét tagja számára megfelelőek.
Célunk a síp segítségével egy biztos, mindennapokban is jól működő behívás megtanítása, az ül+vár, a fekszik+marad, a laza pórázos séta és a relax-póz elsajátítása, a szájkosár viselése, az ajtó-kapu kontroll betartása, és hogy ne egyen fel a földről ételmaradékot. Nem utolsó sorban pedig az elengedhetetlen szemkontaktus, amellyel a kutyát kérdezni tanítjuk. Mindezekhez az alapfeladatokhoz pedig egy úgynevezett varázsszőnyeget használunk.
A 8 hét alatt a gazdi otthonában kezdjük az oktatást, majd városi és erdei környezetben folyatjuk, új ingerek hozzáadásával. Ugyanis a mi módszerünkben nincs olyan elvárás, hogy „de ezt már megtanítottam a kutyámnak, tudnia kéne”, hanem csak olyan hozzáállás, hogy „ebben a helyzetben, ilyen körülmények között még tanulnia kell.”
A kutyáknak a mozgás mellett elemi szükségletük a faj- és fajtaspecifikus ingerdúsítás (angolul enrichment) – azaz a szellemi töltekezés, a környezet felfedezése, a szimatolás és a megfelelő, örömteli játék. Ha a kutyus napjai ingerszegényen telnek, az egyetlen izgalmi faktorrá a kerítés előtt elsétáló emberek vagy más kutyák válnak.
